9. rész

Végül odaérünk egy parkolóba. Mindenhol a legújjabb, legdrágább autók sorakoznak előttem. Vajon mit akar mutatni?
- Ez az én motorom. - mondja. Egy meglehetősen régi motor áll előttem. a színe vöröses-barnás, itt-ott kopott, de pont ez teszi különlegessé. - Húú, nagyon tetszik ez a Simson Schwalbe! - olvasom le a motorról. - Örülök neki, reméltem, hogy tetszeni fog. Eljössz velem egy körre? - Iiiigen, nagyon szívesen! - áradozok. Felveszem a bukósisakot, mert csak egy van, és Tony ragaszkodott hozzá, hogy én vegyem fel. Milyen aranyos. Felülök mögé, elég kényelmetlenül, de ketten kezdünk el menni. Sikítozok az örömtől, nagyon jó érzés, mikor érzed, hogy "száguldasz". Egy hosszú mellékútra érkezünk ki. Körülöttünk fűz, és nyárfák sorakoznak. A szél kicsit fúj. Leszállunk, és én kitombolom magam. Nagyon pörgök, végül, ez a nap, amiről azt hittem, hogy az egyik legszarabb napom lesz, a legjobb lett. Tony megkínált cigivel, ésboldogan elfogadtam. Ketten néztük a csillagokat, és sokat nevettünk. Sajnos jelzett az "ébresztő", ezért el kell indulnom buszra. Motorral elkísér, és este búcsút veszünk. Annyira szeretem. Este boldogan alszok el. Másnap, már nem tudom mit vegyek fel,ezért a sárga pingvines pulcsimat, a kék csőnadrágom, és a nike deszkás cipőmnél megállok. Ez jó lesz. A hajamat összekötöm, és indulunk is. A buszon tolongás van. Reggel, mikor beérek suliba, az igazgató nekem támad. - Candy Smith? - Jóreggelt, igen. - Jöjjön velem kérem. - mondja. - Ohh ne, mit tettem. Várjunk, valószínű semmit, sosincs rám panasz. - Megérkezünk az igazgatóiba, ahol 3 ember áll. A matektanárom, az igazgatóhelyettes, és egy másik ember, akit még csak látásból sem ismerek. - Gratulálunk, az általános iskolai és az eddigi tanévben folytatott matematika tanulmányaid alapján, egy hónapos Franciaországi kirándulással jutalmazunk. A költségeket én állom, gratulálok. Október 16-án indulunk, a kora reggeli géppel. - mondja, miközben elégedettség sugárzik az arcáról. Egyszerre boldog, szomorú, meglepődött, és zavaros vagyok. - Köszönöm szépen. - végül ennyit mondok. Nem látom Tonyt egy hónapig. Viszont Franciaországba repülök. És egy hónapig nincs suli. Úristen. De nem találkozok Tonyval. Hirtelen elönt a szomorúság. Már most hiányzik.

Folyt. Köv.