Köszönés nélkül megszólal. - Gyönyörű vagy! - amint ezt kimondja, egyszerre eluralkodik bennem a düh. - Most mit hazudsz nekem? Menj inkább a barátnőcskédhez, én is mennék ha lenne valaki. - mérhetetlen csalódottság sugárzik az arcáról. - Hogy mi?? Komolyan ekkora buta vagy? Én téged akartlak elhívni!! - Neem. hazudsz! Hallottam mikor mondtad Danielnek, hogy Olivia már elhívott! - már felemelem a hangom, mire közbeszól. - Képzeld, igen, elhívott, de nem válaszoltam neki semmit, mert téged akartalak elhívni. Ezért kérdeztem meg, hogy van-e párod a bálra. És ha tudni akarod, ő a volt barátnőm, de most már csak barátok vagyunk. Milyen jó, hogy nem hívtalak el! Hatalmasat csalódtam benned! Látni sem bírlak..
Abban a pillanatban az arcomat elborítják a könnyek, és futni kezdek. Undorodom magamtól. Az eső elkezd szakadni. Az arcom felfelé hajtom, becsukom a szemem, és hagyom, hogy az eső letisztítsa az arcom. Hogy lehettem ilyen hülye. Bocsánatot kell kérem tőle. De nem ilyen állapotban. Még szerencse, hogy hoztam magammal sminket, pénzt, és váltóruhát. Bemegyek egy közeli boltba, és a mosdóban átöltözök. Magamra húzok egy fekete farmert, egy fehér blúzt, és egy sötétkék blézert. A hajam konytba fogom, és a szemfestékem lemosom. Csak a spirált hagyom rajta. Mikor már végefelé járunk a bálnak, bemegyek, és megkeresem Tonyt. Mikor megtalálom a barátaival, odamegyek és halkan megkérdezem: - Beszélhetnénk? - Ok. - válaszolja, és arréb megyünk. - Figyelj, nagyon sajnálom. Én csak.. szóval jó barátom vagy, éstetszel nekem..és izé.. féltékeny voltam, mikor hallottam, hogy vele mész. Csak nem akartam lúzernek tűnni, azért találtam ki, hogy jön velem valaki..De aztán megbántam. - megszorítom a kezét, remélve, hogy nem lök el, és gyorsan átölelem. - Nem kell mondanod semmit, csak kérlek, majd bocsáss meg. Szia! - azzal elengedem a kezét, és elsétálok. Csak megyek a sötétben, és össze vagyok zavarodva. Már nem sírok. Kiáltást hallok a hátam mögül:Candy! Kérlek várj!
Folyt. Köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése