2013. augusztus 25., vasárnap

5. rész

- Mert nem szeretem,  hogy ha ilyen szép lány, mint te szomorú. Akarsz róla beszélni? - Még nem. - felelem szipogva. - Csak ölelj át, légyszives. - Abban a pillanatban átölelt. Lehet, hogy ez neki csak egy baráti ölelés, de nekem nem. Még hosszú percekig így maradunk. Sokkal jobban érzem magam.
A távolból lépteket hallunk. Az ofő nyit be, de mikor meglátja a kisírt szemem, csak ennyit szól: - Egy óra igazolva. De nem lesz több ilyen! Világos? - Rendben, köszönjük. Kicsengetés után visszamentünk a teremhez, és megköszöntem Tonynak a segítséget. Vicky azonnal nekem ront. - Te Tonyval voltál? - Őőőő, igen, miért? - Semmi.. feleli titokzatosan.
Szünetben a suliújságos csaj bejön, és elkiáltja magát. - Góóólyabál, 2012.09.05. Nelson tornaterem! - és ezzel a lendülettel bevágja az ajtót. - Candy, ugye jössz? - kérdezi Vicky őrjöngve. - Hát, ha anya elenged. Úgysem fog elengedni...
- És kivel mész? - kérdezi. - Hááát, aki elhív. És te? - Akit elhívok, azzal. Nem hinném, hogy nemet mondd. - mondja büszkén. Suli után még Danielékkel elszivok egy cigit, utána Samanthával megyek Árkádba új cipőt venni. A régi deszkásom elszakadt, meg szét fog jönni a talpa. Sam nagyon jó fej lány, csak kicsit gyerekes, de nem baj. Szeretek vele lenni. Nagyon kérdezget, hogy tetszik-e valaki, de nem érzem magam késznek arra, hogy beszéljek neki róla. Nem is ismerem annyira. A buszon tolakodás van. Otthon tanulok, és anyát megkérdezem a gólyabálról. - Ha a holnapi matek dogád 5ös lesz mehetsz, ha nem, akkor nem mehetsz.  - feleli szigorúan.
Remélem Tony elhív. Ha valaki mással megy, el se megyek a bálra..
Másnap reggel Sam-mel cigizek, és meghallom, hogy Tony Daniellel dumál.- Úhh, hallod olyan dögös csajt hívtam el a bálra, egyből igent mondott. 9.T-s. - dicsekedik Daniel. - Az jó. Én nem hívtam senkit, mert már elhívtak. Itt meglepődve, és csalódottan hallgatom tovább, mikor meghallom, hogy ki hívta el. Neem, ez lehetetlen...

Folyt. Köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése